SZTA Laborgyakorlat

Az emberi szív

• Helye:
  • a mellüregben,
  • a két tüdőfél közt,
  • a szegycsont mögött
    
    
• Mérete:
  • ököl nagyságú
    
• Tömege:
  • Testtömeg kilogrammonként 4 gramm
  • Egy 75kg-os felnőtt szíve kb. 300 gramm tömegű.
    
    
• Feladata:
  • pumpálja a vért

• A szívből kiinduló erek az artériák.
• A szívbe visszaérkező erek a vénák.

I. A szív felépítésének külső megfigyelése

Sertésszívet használunk, mivel felépítése nagyon hasonló az emberi szívéhez.

1. A szívburok megfigyelése

két rétegű
fali lemez
zsigeri lemez
+ köztük savós folyadék -> csökkenti a súrlódást

2. Keresd meg a szív alapját és csúcsát!

3. Az alapnál található két fülszerű rész: a pitvarok, melyek befogadják az ide érkező vért.

Ujjaddal az ereken át benyúlva vizsgáld meg a pitvarok falának vastagságát és  tágulékonyságát!

4. Enyhén nyomd össze a két kamrát!

• A jobb kamra fala vékonyabb, ezért könnyebben összenyomódik.
• A bal kamra fala vastagabb izomzatú, mert a vért a nagy vérkörbe pumpálja.
• A szív falát szívizomszövet építi fel.

5. Azonosítsd a szív üregeit! Jelöld színes gombostűkkel!
jobb pitvarjobb kamra bal pitvarbal kamra

 6. Azonosítsd az ereket! Jelöld színes szívószálakkal!

• tüdőartéria - kék szívószál
• aorta -  piros szívószál
• alsó és felső testvéna – sárga szívószál
• tüdővénák – zöld szívószál

 3D modellen is megnézheted a szívet:

II. Boncolás

• Távolítsd el a tűket és a szívószálakat!
• Vágd fel boncollóval a jobb pitvart az egyik vénatorkolatból indulva!
• Figyeld meg a pitvar-kamrai torkolatot!
• A szívcsúcs irányában vágd fel a jobb kamrát az oldala mentén!
•  Vizsgáld meg a jobboldali vitorlás billentyűt!
  • ínhúrok
  • szemölcsizmok
  • 3 vitorla -> háromhegyű billentyű

• Szívbelhártya kettőzetek
  Megakadályozzák a vér visszaáramlását
  A nyomáskülönbség mozgatja őket

• Vágd fel ollóval a bal kamrát a szívcsúcstól felfelé haladva az oldala mentén!

•  Figyeld meg a szívfal rétegeit:
  • szívburok,
  • szívfal,
  • szívbelhártya (rugalmas kötőszövet + egyrétegű laphám)
• Vizsgáld meg a kamrafal hálózatosan elhelyezkedő izomgerenda-rendszerét!

• Vizsgáld meg a baloldali vitorlás billentyűt!
  
  
  • 2 vitorla -> kéthegyű billentyű
  • Másnéven mitrális billentyű

  • A mitra (=püspöksüveg) a római katolikus püspökök által hordott csúcsíves sapka.
    

    Mi az eltérés a jobb és a baloldali vitorlás billentyű közt?

    
    

• Hasonlítsd össze a jobb és a bal kamrát!
  • Mérd meg a falvastagságukat!
  • Emberben a pitvarok fala 2-3 mm, a jobb kamra fala 4-5 mm, míg a bal kamráé kb. 15 mm vastag.
•  Figyeld meg a két szívfél közti izmos válaszfalat, a szívsövényt!
  
• Ujjaddal kövesd a vér útját a bal kamrából az aortába!
• Vágd át a szöveteket -> nyisd fel az aortát!

• Keresd meg a 3 félhold alakú zsebet, amik a baloldali zsebes billentyűt (aortabillentyűt) alkotják!

 ............................................................................................................................................................

Műbillentyű-beültetés

Biológiai: sertésből, vagy emberből származó,
vagy mechanikus: golyós, billenő lemezes, kétlemezes műbillentyűk.

...................................................................................................................................................................

• Keresd meg a 2 kis nyílást az aortabillentyű mögött!
  • innen erednek a jobb és baloldali szívkoszorúerek, melyek feladata a szívizomzat vérellátása
  • Bonctűvel kövesd az ér lefutását!
    
    

    A koszorúerekre (koronáriákra) jellemző a végartéria rendszer.
    Ez azt jelenti, hogy egy adott terület vérellátásáért csak egy kisartériából kiinduló kapillárisrendszer felelős, nincs átfedés.
            

  • Ha elzáródik egy szívkoszorúér, akkor a szívizom elhal - ez a szívinfarktus.
    Minél nagyobb ér záródik el, annál nagyobb területet érint.
    

  • Az infarktus tünetei:
    erős mellkasi fájdalom,
    légszomj,
    gyengeség.
    
    

  • Milyen életmódbeli változtatásokkal lehet megelőzni az infarktust?
    alacsony zsírtartalmú étrend
    rendszeres testmozgás
    dohányzás, alkohol mellőzése
    a stressz kerülése

    Diagnosztikai és terápiás módszerek

    
    Érfestés (angiográfia)

    Ha egy-egy érterületen  jelentős szűkületre utaló jelek vannak, az ágyékhajlatból, vagy a kar ere felől egy vékony (kb. tollbetét vastagságú) csövet, ún. katétert vezetnek fel az érbe. Ezen keresztül érfestéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek az érbe, így a röntgenképen kirajzolódik az ér belsejének alakja. 
    A koszorúérfestés (coronarográfia) során az aortán át jutnak a zsebes aortabillentyű mögött eredő szívkoszorúérbe.
    
    
    

    Értágítás (Angioplasztika)

    A koszorúér-szűkület megtágítása egy érbe vezetett katéterrel, melynek végén egy kis felfújható ballon van. A ballont a szűkületbe vezetik és felfújják, ezáltal szétfeszíti a szűkületet.
    

    Sok esetben, hogy a tágított ér ne tudjon visszaszűkülni, speciális fémhálót, úgynevezett sztentet feszítenek a tágítóballonnal az érfalnak.
    
    
    Nézd meg ezt a videót!
    

  • A koszorúérműtét egy nagy műtét, mely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. A műtét elve, hogy a szervezet különböző részeiről eltávolított saját ereket,- verőerek vagy vénák- felhasználásával a főverőérből (aortából) áramló vért elvezeti a koszorúérszűkületen túli szívizomzathoz. Ezen erek – mintegy csatornaként – a szív külső felszínén futva vezetik el az oxigénben és tápanyagban dús vért az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz. Ebből származik a műtét neve is: koszorúéráthidalás. A beszűkült ér a helyén marad, és a szűkületet a szíven kívül vezetett érrel hidaljuk át.
    
    Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/4986/a-koszoruermutet-bypass-mutet
    szervezet különböző részeiről eltávolított saját ereket,- verőerek vagy vénák- felhasználásával a főverőérből (aortából) áramló vért elvezeti a koszorúérszűkületen túli szívizomzathoz. Ezen erek – mintegy csatornaként – a szív külső felszínén futva vezetik el az oxigénben és tápanyagban dús vért az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz. Ebből származik a műtét neve is: koszorúéráthidalás. A beszűkült ér a helyén marad, és a szűkületet a szíven kívül vezetett érrel hidaljuk át.
    
    Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/4986/a-koszoruermutet-bypass-mutet
    A koszorúérműtét egy nagy műtét, mely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. A műtét elve, hogy a szervezet különböző részeiről eltávolított saját ereket,- verőerek vagy vénák- felhasználásával a főverőérből (aortából) áramló vért elvezeti a koszorúérszűkületen túli szívizomzathoz. Ezen erek – mintegy csatornaként – a szív külső felszínén futva vezetik el az oxigénben és tápanyagban dús vért az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz. Ebből származik a műtét neve is: koszorúéráthidalás. A beszűkült ér a helyén marad, és a szűkületet a szíven kívül vezetett érrel hidaljuk át.
    
    Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/4986/a-koszoruermutet-bypass-mutet

    A koszorúérműtét egy nagy műtét, mely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. A műtét elve, hogy a szervezet különböző részeiről eltávolított saját ereket,- verőerek vagy vénák- felhasználásával a főverőérből (aortából) áramló vért elvezeti a koszorúérszűkületen túli szívizomzathoz. Ezen erek – mintegy csatornaként – a szív külső felszínén futva vezetik el az oxigénben és tápanyagban dús vért az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz. Ebből származik a műtét neve is: koszorúéráthidalás. A beszűkült ér a helyén marad, és a szűkületet a szíven kívül vezetett érrel hidaljuk át.
    
    Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/4986/a-koszoruermutet-bypass-mutet

    Bypass műtét
    Saját (általában mellkasi verő)ér segítségével áthidalják a beszűkült érszakaszt.
    
    
    Lássuk, mire emlékszel! Feliratozd a szív részeit ebben a Learningapps feladatban!

A szív működése

A szív 2 vérkörben áramoltatja a vérünket.

A nagy vérkör a bal kamrából az aortával indul a testbe, majd a jobb pitvarba érkezik vissza az alsó és a felső testvéna. (A szívnél lejjebbi illetve a szív feletti részeket ellátó erekből szedődnek össze.)

A kis vérkör a tüdőbe a jobb kamrából eredő tüdőartériával indul, majd az oxigéndús vér a bal pitvarba érkezik vissza a szívbe a tüdővénákon át.

A teljes érrendszer hossza kb. 100.000km, ebből a tüdő véredényeinek teljes hossza 25.000km.

A szívnek saját ingerképző és ingerületvezető rendszere van

működése automatikus
elsődleges: szinuszcsomó 70/perc
másodlagos: pitvar-kamrai csomó 40/perc
-> His köteg,  -> Tawara szárak ->  Purkinje rostok
   

• Az idegrendszer a szinuszcsomó működésére hat:
• a szimpatikus rostok növelik a frekvenciát
• a X. bolygóideg: csökkenti a szívfrekvenciát

 Szívritmuszavar:

A szív ritmusképzésének zavara.
Tünetei: szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj, ájulás.
Kezelése: pacemaker beültetés

Szívciklus

A pitvarok és a kamrák felváltva, egyszerre húzódnak össze
Összehúzódása ciklusos, 3 fázisú
Szívpauza 1/6 másodperc -> percenként 12 mp -> óránként 12 perc pihenő

Szívizom akciós potenciálja

200ms -os depolarizáció (plató). Amíg a vázizom és az idegsejtek esetében a nyugalmi potenciál néhány ezredmásodperc, a szívizomsejtek esetében százszor annyi idő alatt áll helyre. 

Abszolút refrakter periódusban az izom ingerelhetetlen.

Ha az akciós potenciálok elég sűrűn érkeznek, a vázizom tartósan összehúzódva marad.  Ezzel szemben a szívizomzat folyamatos összehúzódása nem történhet meg: az akciós potenciál és az izom összehúzódása majdnem ugyanannyi ideig tart. Újabb akciós potenciál csak akkor indulhat, amikor az izom már elernyedt állapotban van.

Szívfrekvencia

• felnőtt ember: 72/perc
• újszülött 130/perc
• kanári 800-1000/perc
• kék bálna 15/perc
  • a bálnaszív tömege: 180 kg
  • aortájának átmérője 30 cm
    

Milyen összefüggés van a szívfrekvencia és a testtömeg között?

 Keringési perctérfogat

Percenként a kamrákból az érrendszerbe juttatott vér térfogata 72 x 70ml = kb. 5-5 l
Fizikai terheléskor a keringési perctérfogat nő:
- edzett ember -> pulzustérfogata nő,
- edzetlen ember -> szívfrekvenciája nő.

Melyik az előnyösebb? Miért?

(A térfogat növelése előnyösebb, mert kevesebb izommunkával, így kevesebb energiaveszteséggel jár; és a kamra telítődése gyors szívfrekvencia mellett kevésbé hatékony)

 Szívhangok:

1. erősebb szívhang: kamrák összehúzódásakor (szisztolé) a vitorlás billentyűk záródása
2. gyengébb szívhang: a kamrák elernyedésekor (diasztolé) a zsebes billentyűk záródása

Fonokardiográffal még 2 szívhang különíthető el:

3. szívhang: A kamrák diasztoléjakor a vérrel telítődés hangja
4. szívhang: A pitvarok összehúzódása

EKG

A szív működése elektromos változásokkal jár – ez a bőr felületéről elvezethető.

EKG = elektrokardiogram = a szív elektromos tevékenységének mérése, időbeli ábrázolása

Működési elve: a szívben lejátszódó elektromos folyamatok a test felszínén is érzékelhetők, hiszen az emberi test egy jól vezető elektrolit oldat.

Módszer: elektródák felhelyezése a bőrfelületre -> EKG berendezés -> papírszalagra rajzolt görbék

Vizsgálható vele:

• percenkénti szívverések száma, azok szabályossága,
• a szív ingerképzése, ingervezetése, ezek zavarai,
• a szívizomzat oxigénhiánya, károsodása
• tengelyállás

Három fő elvezetést készítünk:

Einthoven-féle I, II, III elvezetés

I. bal kar és jobb kar között,
II. bal láb és jobb kar között,
III. bal láb és bal kar között.

Az elvezetések síkjai különböző szöget zárnak be a szív elektromos tengelyével

• A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos vonal, ehhez képest különböztetünk meg negatív és pozitív hullámokat.
  A hullámokat betűkkel jelöljük és a következő szakaszait vizsgáljuk az EKG görbének:
  • P- hullám,
  • P-Q távolság,
  • QRS- komplexus,
  • ST- szakasz,
  • T- hullám.
            
• A P hullám a pitvarizomzat depolarizációjának felel meg.
• A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s. Az ingerület AV csomóra való átterjedése
• A QRS- komplexus a kamra teljes depolarizációja.
• ST-szakasz (izoelektromos) a kamra még összehúzódik, de elektromos tevékenység már nincs
• T- hullám a kamraizomzat repolarizációja (pitvarokkal egyszerre)

EKG vizsgálat

Vizsgálat menete:

• a vizsgált személy végtagjait szabaddá tesszük,
• kontaktanyagot teszünk a végtagelvezetések helyére,
• majd felhelyezzük az elektródákat a végtagokra:
  • Jobb kar – piros R (right)
  • Bal kar – sárga L (left)
  • Bal láb – zöld F (foot)
  • Jobb láb fekete N (neutral)
• Bekapcsoljuk a készüléket, beállítjuk az érzékenységet, a papírsebességet (25 mm/sec).
• Megkérjük a beteget, hogy néhány percig lazítson és feküdjön nyugodtan.

Kísérletek:

1. A vizsgált személy végezzen lassú, mély belégzést és kilégzést!

Mély belégzés folyamán a szívfrekvencia nő (inspirációs tachycardia),

a kilégzés során viszont lassul (exspirációs bradycardia).

2. Kb. 1 percig tartsa vissza a lélegzetét (apnoe)!

 Rövid ideig tartó aszfixiás apnoé következménye bradycardia, vízbe merüléskor is tapasztalható.
Célja a létfontosságú szervek (szív, agy) oxigén-raktárainak tartalékolása.
Az apnoé oldása után tachycardia figyelhető meg.

3. Az EKG értelmezése

 Mit ábrázol az EKG vízszintes és függőleges tengelye?

Olvassuk le a görbéről

• az átvezetési időt,
• a kamra depolarizációjának idejét és amplitúdóját,
• a teljes szívciklus idejét!

Figyelmedbe ajánlom a Magyar Nemzeti Szívalapítvány weboldalát, ahol olvashatsz például a szívátültetésről is.

Köszönöm a figyelmet!